just my life

i wanna be different. i wanna be fabulous. just a special girl.

ajajj, nagy a baj

nos csak 5 év és 2 diploma kellett ahhoz, hogy rájöjjek; nem akarok PR-os lenni.

nem tudom, hogy ez a kétségbeesettség következménye-e, mely a munkakeresés közben telepedett a lelkemre, vagy az új, lényegében merőben eltérő - mégis egymás útjait néhol keresztező - jogász képzés eredménye.

az meg a másik, hogy hol azt érzem, sikerülni fog, hol meg azt, hogy teljesen elvesztem.

hazudnék, ha azt mondanám, telhes egészében megbántam a kommunikáció szakos éveimet, mivel beszélni szeretek, rendezkedni szeretek, írni és olvasni szeretek, vitázni és érvelni szeretek, valamint állandóan monitorozom a környezetben felmerülő kommunikációs megnyilvánulásokat és rávilágítok az hiányosságaira, problematikusságaira, illetve a manipulatív tartalmára - ám ahhoz, hogy ez felismerhető legyen annak minden fokán, kell egy kis bennfentesség.

száz szónak is egy a vége: hova tartok most? mi történik most velem?

arra már ugye rájöttem, hogy elég sok lécet magasra tettem önmagam előtt, és kényszerítettem  magam a megugrásukra, azonban most tartom azt, hogy igyekszem mások elvárásainak megfelelni, ezúton háttérbe helyezem a saját vágyaimat. tudom, hogy azok teljesüléséhez is tenni kell és nem ülhetek a babérjaimon, de valahogy nem ezt a jövőt képzeltem el magamnak.

még mindig jó lenne elutazni valahova egymagamban, kiülni a tengerpartra és nézni a hullámokat, miközben lemegy/felkel a nap. csak ülni anélkül, hogy bárki is szólna hozzám, vagy megzavarna a gondolataimban... amiket nagyon rendbe kellene tenni.

2. diploma

És huss, el is illant már
Szálló lufi, mit vártál?
Egy perc csak a bódottá
És emlékké lett - cudar élet
És pont mikor megvolt már
Ez van, kiakadnod kár
Ó nem, dehogy álmodtál
És fuss el véle, ez a vége.

2017. 04. 11. 3-as metró

 

Mit ér a szó, ha nem igaz? Nem jó?
Mit ér a tett? Ha csak hamis cselekedet?
S ki igazat beszél, elhallgattatják,
A többieket besoroztatják,
Teremtenek saját képmásukra,
Úgy gondolják, ez isteni munka -
S hogy istennek képzelik magukat,
Így ismerjük fel a hazug szavukat.
Ne mondják meg, hogy gondolkodjunk!
Nekünk nem kell az ő álláspontjuk.
Tisztán látunk magunk is, ezért tovább zeng az ének:

Szabadságot a magyar népnek!
Szabadságot a magyar népnek!

 

ezer éve

írtam egy hosszú bejegyzést az álmomról, aztán kitöröltem.

május 17.

'puszi evcsi" - az utolsó hozzám intézett szavai, belekiáltva a telefonba

boldognak hallatszott.

ma pedig megláttam a hírt. sírtam az utcán. sírtam a buszon. sírtam itthon. és képtelen vagyok felfogni.

miért?

Worthless

mikor rajossz, hogy 10 ev nem is olyan sok, mint azt gondoltad ..

mikor rajossz, hogy igazabol semmit sem valtoztal...

mikor rajossz, hogy csak jol kifejlesztett strategiat epitettel fol ...

mikor rajossz, hogy ugyanolyan ertektelennek erzed magad, mint 10 evvel ezelott...

Mert az is vagy.

bocsáss meg!

nagyon hiányzol!

gyertyaláng

nem csak ilyenkor gyújtok gyertyát.
sokszor gondolok azokra, akik már nem lehetnek velünk.

nagyon hiányoztok!

22

ezennel lezárom a 22. születésnapomat.
21.34 végre vége a napnak. számomra.

:(

hiányzik a BTK

Powered by Blogger.hu